A többség beül az autóba, belövi a tempomatot 150-re, aztán 5-6 óra múlva beparkol a rovinji apartman udvarára, a következő hét napban pedig csak a strand-apartman-óváros háromszögben mozog, legfeljebb egy hajókirándulás keretében megnézi a szomszédos part menti településeket. Pedig az Isztrián a tengerparton túl is van élet és látnivaló. Az Adriától kicsit eltávolodva a szárazföld belseje felé találjuk a horvát Toszkánát, egy csipetnyi Olaszországot.
Grožnjan, a művészváros
A középkori, romantikus kisváros egy 288 méter domb tetején figyel, a szlovéniai Pirantól mindössze 27, Rovinjtól 70 km-re.
A II. világháborút követően szinte mindenki elhagyta Grožnjant. A falut Aleksandar Rukavina szobrászművész 1965-ös ötlete mentette meg, miszerint a megüresedett kőházakba művészeket csábítottak a szomszédos országokból. Az ötlet bejött, a művészek örömmel fogadták a meghívást. Így történhetett, hogy Grožnjan Horvátország egyetlen települése, ahol a horvátok kisebbségben vannak, ugyanis a falu 165 állandó lakójának, több mint fele olasz. A betelepült művészek közel 30 galériát nyitottak az alig 6-8 utcából álló, egy óra alatt körbegyalogolható településen, míg a tősgyökeresn helyiek szőlő, olajbogyó-termesztéssel foglalkoznak, borászkodnak, méhészkednek, szarvasgombát árulnak és a falusi turizmusból élnek. A pici faluban kiadó szállások is vannak.
Mi még a március 15-i hosszúhétvégén jártunk itt, akkor a falu még csak ébredezett, de a helyiek már elkezdtek készülni a szezonra, nyári rohamra. Az ódon kőházakat élénk, türkizkék zsalugáterek dobják fel, amelyeket minden tavasszal leszerelnek és újrafestenek. Márciusban pont ez történt. Emellett már a galériák, kávézók, kézműves boltok nagyrésze is kinyitott, de látogató, rajtunk kívül, még alig akadt, csak a helyi macskák sütkéreztek a macskaköves utcákon.
A nyár nagy esemény pedig július második felében megrendezésre kerülő “Jazz is Back-BP” jazz fesztivál.
Motovun
Motovun az Isztria egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori kisvárosa. Neve leginkább az 1999 óta minden júliusban megrendezett Motovun Filmfesztivál miatt csenghet ismerősen. Az alig ezer lakosú kisvárost ilyenkor több, mint 40.000 látogató árasztja el, azaz nagyjából a Sundance méreteihez hasonlítható. A rendezvény ennek ellenére is családias hangulatú tud maradni és hatalmas flash a középkori várfalra vetített óriás kertmozi. A művészfilmek kedvelőinek kihagyhatatlan élmény.
Mindössze 18 km-re Groznjantól és ahhoz hasonlóan egy 277 méter magas domb tetején helyezkedik el, de a szinte teljesen sík környezete miatt lényegesen magasabbnak és meredekebben tűnik.
A 44-es útról lekanyarodva és a Mirna patak hídján átkelve, már határozottan látszik a városfal. Innét kb. még 2 km felfelé egy kanyargós úton és megérkezünk az alsó parkolóhoz. Ha minden igaz, itt ingyenes ugyan a parkolás (és itt található a kemping is), de a busz, ami tovább visz már fizetős (20 kuna oda-vissza/fő), persze gyalogolhatunk is, de nyáron nem ajánlott. Nincs messze, de masszív emelkedő, egy nem túl izgalmas úton felfelé. Illetve opció még, hogy 20 kunáért kinyitják a sorompót és saját autónkkal mehetünk fel majdnem egészen az óváros bejáratáig. Fent azonban limitáltak a parkolóhelyek, így könnyen előfordulhat, hogy a jegy árát kifizetve mégis visszafordulóra kényszerülünk. Mi még bőven előszezonban, a március 15-i hosszú-hétvégén jártunk itt és éppen kiállt valaki, az ő helyére tudtunk bepréselődni a várfal tövébe, a fenti parkolóban. Nyáron valószínűleg jobb döntés az alsó parkoló + kisbusz kombináció.
Városfal
Az óvárost a 12. században épült masszív falak fogják körbe. A fal tetején panoráma körutat alakítottak, minden irányba pazar kilátással. A fal 15 perc alatt körbegyalogolható. Érdemes ezzel kezdeni.
Montona Gallery
A legismertebb bár, pizzéria Motovunban, a helyi művészek, galéria-tulajdonosok kedvelt találkozóhelye. Persze turistákban sincs hiány, hiszen panorámaterasza a megkerülhetetlen városkapunál helyezkedik el és már csak a kilátás miatt is érdemes leülni egy kávéra. Turistás hely ellenére nem élnek vissza a hírnevükkel és a hely tökéletes adottságaival, a pizza és a kiszolgálás is nagyon rendben volt!
Siklóernyőzés
Tavasszal indul a siklóernyő szezon. Az egyik bázis éppen a Montona Gallery alatti várfal tövében van. Innét futnak neki és rugaszkodnak el a siklóernyősök, hogy az áramlatokat kihasználva madártávlatból ellenőrizhessék a kisvárost.
Szarvasgomba
A környező tölgyesek tele vannak szarvasgombával. Általában ősszel indul a vadászat az erre kiképzett kutyákkal. A környék olyan gazdag az aranyárban mért gombában, hogy több családnak is ez biztosítja a megélhetését. A kisboltok polcai roskadoznak szarvasgombás portékáktól és a helyi éttermek étlapján is megtalálhatóak a föld alól kitúrt kincsből készült fogások, legyen az a Konoba Mondo vagy a Zigante.
További látnivalók: Városkapu, Andrea Antico főtér, Szent István templom, Harangtorony.
lapozós fotók, galéria:
