Izlandról előzetesen annyit tudtam, hogy egy kicsi (pedig nem) vulkanikus sziget, olyan gyönyörű a természet, hogy renderelni sem lehet szebbet, így itt számos Trónok Harca jelenet forgatási helyszínéül szolgált, lépten nyomon hegyek, kanyonok, vízesések, a hideget pedig hőforrások teszik elviselhetőbbé (pl. a Kék lagúna), a főbb látnivalók között pedig van egy nagy vízesés, ami minden izlandi fotón, képeslapon szerepel és be lehet mögé sétálni, egy nagy gejzír és kis szerencsével akár sarki fényt is lehet látni.

Aztán az út végére megtanultam, hogy Izland egyáltalán nem kicsi, ellenben talán a legdrágább ország, ahol jártam (Norvégiát és Dániát is beleértve), megtanultam, hogy a Barnafoss-nak nincs köze a gyomorrontáshoz, megtanultam, hogy a depresszióra okot adó féléves téli sötétség ellenére az  izlandiak nagyon is kedves és vendégszerető emberek, és most már azt is tudom, hogy mi az a Skyr.

Tartalom

• Érkezés, útiterv, térkép
• Autóbérlés tudnivalók külön posztban
• 0. nap – Kék Lagúna, Reyjkavik
• 1. nap – Snaefellsnes félsziget
• 2. nap – Észak Izland: Akureyri, Gođafoss, Myvatn régió
• 3. nap – Kelet Izland: Dettifoss vízesés, Stuđlagil kanyon, Seyđisfjörđur
• 4. nap – Dél-kelet Izland – Vestrahorn, gleccser, Svartifoss
• 5. nap – Déli-part: Fjađrárgljúfur, fekete tengerpart, DC-3 repülőgéproncs, Skogafoss, Seljavallalaug
• 6. nap – Az Arany-kör: Seljalandsfoss vízezés, Gljúfrafoss, Titkos lagúna, Strokkur gejzír
• Izland időjárás – Mikor utazzunk?

Izland útvonal – körbe a Ring Road-on autóval

A legnépszerűbb útvonal a Ring Road, azaz a szigetet megkerülő kb. 1330 km hosszú, végig aszfaltozott 1-es főút. Kisebb-nagyobb kitérőkkel ezen az útvonalon megtalálhatóak Izland legfontosabb látnivalói, nevezetességei, így ezt mindenképpen szerettem volna teljesíteni.

A körúttól elszakadva a legnagyobb kitérőnek a sziget nyugati felében lévő Snaefellsnes félszigetet terveztem be (kb. 250 km, egy teljes nap), és a sok rövidebb kitérőből is összejött vagy +500 km. Az indulás napján pedig hajnali 4:30-re kellett kiérni a reptérre, így gondoltam első nap olyan fáradt leszek, hogy éppen elég lesz bejutni a keflaviki repülőtérről Reykjavikba és első nap hosszú vezetések helyet könnyebb lesz álmosan túlélni a fővárosban és egy nagy alvás után nekivágni a körnek. Így végül 6 nap alatt kellett 2100 km-t teljesíteni 70-90 km/h-s sebességkorlátozások mellett, de volt olyan szőnyegbombázás szerűen kátyús mellékút, ahol terepjáróval is max. harminccal lehetett haladni.

Majdnem mindent sikerült megnézni, amit nem azt is inkább az eső miatt nem, de azért pörgős volt a hét és napi sok óra telt autóban, vezetéssel, ami a gyönyörű táj miatt és sok megálló mellett egyáltalán nem volt monoton, sőt! Ennek ellenére, aki ezt az utat szeretné nyugodtabban, időnyomás nélkül, több túrát beiktatva végigjárni inkább 9-10 nappal tervezzen.

Izland térkép – Melyik irányba kerüljük meg a szigetet?

Kínzó kérdés, azonban túl nagy jelentősége nincs. Szempontok amelyeket érdemes figyelembe venni: Reykjavik közelében, attól délnyugatra található az arany körút (Golden ring) ahol a legnépszerűbb látnivalók találhatóak. Itt a legnagyobb a forgalom, itt a legtöbb a turista, de a legizgalmasabb látnivalók is itt találhatóak, a szervezett utak többsége is ebbe az irányba kezd. Mindezek miatt érdemesebb talán az óramutató járásával megegyező irányba kezdeni azaz észak-nyugatra a Snaefellsnes félsziget irányába elindulni. Az első napokban amíg jobban bírjuk többet vezetni, majd ahogy közeledünk a látnivalókban sűrűbb déli partvidék felé sokkal inkább rövidebb etapokat beiktatni. Mindezek figyelembevételével született meg az alábbi útvonal, narancssárgával a szállások. Az elején 4-500 km-es szakaszokkal, majd a végére lazább 150-250 km-es napi távokkal. Az első szállás Reykjavikban, a legutolsó a Keflavik reptéren. Aki mégis déli irányból kerülne, az olvassa alulról felfelé a beszámolót.

Autóbérlés Izlandon – Kell terepjáró vagy sem?

A Ring road májustól-szeptemberig egy sima kisautóval is teljesíthető (pár kitérőt leszámítva), ellenben a sziget belseje felé vezető, illetve a felföldet keresztülszelő utak többsége csak terepjáróval (vagy azzal sem) járható. A keményebb utak “F” jelzést kaptak, ezekre tilos hagyományos személyautóval felhajtani, csak összkerekes terepjárókkal járhatóak. Végül egy TrailHawk felszereltségű Jeep Renegade-et béreltem a megosztó véleményeket kapott Green Motion által üzemeltetett rent4x4.is-től. Izland autóbérlés árak összehasonlítása itt

További praktikus autós infók, mire figyeljünk, milyen biztosítást vegyünk, vélemény az autókölcsönzőről: Autóbérlés Izlandon

Izland repülőjegy, érkezés

Mióta megy Wizzair közvetlen járat, azóta mind költségek, mind utazási idő szempontjából elérhetőbbé vált Izland. A július-augusztusi főszezonban 100-120e Ft is lehet egy oda-vissza jegy, míg a kemény és sötét télben akár 20e Ft-ért is meg lehet fordulni. Szeptember második felére (még 12 órás nappalok és 10-14 fokos nappali hőmérséklet), 35e-ért sikerült megcsípni egy retúrjegyet.

Általában északi szél fúj, így odafelé erős (esetünkben 150 km/h !) szembeszélre, kis késére, akár 5 óránál hosszabb menetidőre is lehet számítani, míg visszafelé hátszélben, akár 4 óra alatt is letudható a 3200 km-es távolság.

A hajnali 3:15-ös ébresztő kicsit megviselt, helyi idő szerint (2 óra különbség van) de. 10 óra körül már Keflavikban voltunk, a hotelbe viszont 14-15h előtt nem lehet becsekkolni, így felveszem a bérautót és megpróbálom kibírni az egész napot napközbeni alvás nélkül.

Kék lagúna

Izland egyik legtöbbet fotózott látnivalója a Kék Lagúna. A vulkanikus termálfürdő a reptér és a főváros között kis kitérővel elérhető, így kezdés rögtön itt. Izland számos hőforrása, fürdője közül ez a legfelkapottabb, legturistásabb és legeslegdrágább (alap felnőtt belépő: 12.000 ISK = 29.000 Ft(!), de van 79.000 koronás, azaz 195.000 Ft-os prémium csomag is, welcome to Iceland), így itt eszem ágában sincs csobbani, csak körbenézni, fotózni.

Később a körút során lesz még számos sokkal jobb, olcsóbb, vagy akár ingyenes és kevésbé zsúfolt lehetőség is kipróbálni Izland hőforrásait, forró vizes fürdőit.

Reykjavik (0. nap)

Izland csak egy leheletnyivel nagyobb, mint Magyarország, de mindössze 340 ezren lakják, ebből 120 ezren élnek Reykjavikban. Így gyakorlatilag Győr/Pécs méretű fővárost lehet elképzelni. A belvárosban klasszikus északi hangulat: kis utcák, kimondhatatlan nevű utcatáblák, földszintes, max egy emeletes színes házak, tisztaság, rendezettség. Ha szűkös az idő és valaki járt már Norvégiában, Dániában, akkor akár ki is hagyható, de én kíváncsi voltam.

Korábban a belváros szélén ingyenes volt a parkolás, de ezt most behúzták a legolcsóbb 4-es zóna alá. Mivel állandó a szél, így a parkolójegynek esélye sem lenne eljutni a szélvédő mögé (viszont mobilos parkolás sincs), így a módszer a következő: a parkolóautomata billentyűzetén kell beütni az autónk rendszámát, kiválasztani, hogy meddig szeretnénk parkolni, majd kártyás fizetés. Nem kell visszasétálni a jeggyel az autóhoz (fizikai jegy nincs is).

Méretéből adódóan Reykjavik belvárosa és ingyenes látnivalói gyakorlatilag 3 óra körbesétálhatóak:

Hallgrímskirkja templom

Reykjavik ikonikus épülete egyben a legmagasabb is egész Izlandon. A maga 74 méterével a Hallgrímskirkja templom a város szinte minden pontjáról látható, így jó tájékozódási pontként is szolgál. Építését nem kapkodták el 41 év alatt készült el 1986-ban adták át. A belülről nagyon egyszerű templom leglátványosabb eleme az 5275 sípból álló, 15 méter magas, 25 tonnás orgona.

Laugavegur

Reykjavik egyik legrégebbi utcája, jelenleg sétálóutca, üzletekkel, éttermekkel, kávézókkal. Itt a 54-es szám alatti Svarta Kaffid-ba érdemes betérni egy tradicionális, cipóban felszolgált bárányleves ebédre. Itt sokkolódhatunk le először az izlandi árakon: a leves 1950 ISK, azaz 5.000 Ft. És nem azért ennyi, mert a sétálóutcában vagyunk. Érdekes módon az általános drágaság ellenére a lokációt nem igazán árazzák be. A cipós bárányleves mintha hatósági áras lenne 🙂 egész Izlandon, vidéki kisvárosban is fix. 1950 ISK.

Sun Voyager

Viking hajó szobra a tengerparton

Harpa kulturális központ

Reykjavik legújabb, legmodernebb, legnagyobb épülete. 28 ezer m2-en koncert-, színház-, mozitermek és konferenciaközpont. Látványos üveg, beton  épület geometrikus formákkal, érdekes térhatással. A közösségi terek ingyenes látogathatóak, van szép WC is! 🙂

Érdekes még a belső tó a kis szigettel, madarakkal és a partján álló “Az ismeretlen burokrata” szobrával.

Ha marad pénz múzeumokra, akkor a Hafnarhús-ban érdemes kezdeni, de van Bálna múzeum és Punk múzeum is. Csak kívülről láttam őket.

Ha a belvárostól kijjebb merészkedünk, akkor érdekes lehet még a Perlan planetárium (belépő: 2700-4500 ISK). Itt jégbarlangban sétálhatunk, multimedia show keretében megismerhetjük Izlandot, illetve garantált a sarki fény. De ez mind sokkal érdekesebb a planetáriumon kívül élőben megtapasztalni.

Reykjavik szállás

Mivel másnap reggel indul a körút, így szállást Reyjkavik belvárosától 10 km-re, viszont az 1-es körúttól alig 2 km-re sikerült foglalni. Mindamellett, hogy a szállás lényegesen olcsóbb volt, mint a belvárosban, egyszerűbb volt parkolni, illetve hétköznap reggel nem kell megküzdeni a főváros forgalmával, hanem 2 perc múlva már az 1-esen zúzhatunk. Így eset a választás a Hótel Heiđmörk-re. További szállások, hotel Reykjavikban

Utazás a föld középpontja felé: Snaefellsnes félsziget (1. nap)

Az első napra terveztem be a leghosszabb autózást, ma közel 500 km-t kell megtenni nagyrészt 90 km/h korlátozás mellett (és sajnos ködben és szakadó esőben), de lesznek húzósabb murvás szakaszok is.

Indulás északra az 1-es körúton a Hval fjord irányába. Jó hír, hogy 98 óta nem kell a fjordot megkerülni, hanem az 1 órás utat 7 perce rövidíthetjük a tengerfenék alatt áthaladó masszív alagút segítségével. Az alagút majdnem 6 km hosszú, a középső szakasz pedig 165 méterrel van mélyebben, mint a bejárat/kijárat, 8%-os lejtőn haladunk lefelé hosszú perceken keresztül. Az alagút korábba fizetős volt, most ingyenes (2019. ősz).

A Snaefellsnes félsziget nagyon ritkán lakott, bolt és benzinkút is alig van, így mielőtt lekanyarodnánk a biztonságot nyújtó 1-es körútról az 54-es mellékútra, a vicces nevű Borgarbyggo-ban telenyomom a tankot, a Bonus-ban bevásárolunk egy napi hidegélelmet, vizet, illetve veszek le némi kp-t, hogyha valahol nem lenne kártyaelfogadás (ez utóbbi teljesen feleslegesnek bizonyul, még a köz WC-kben is lehet kártyával fizetni!

A félszigeten az első rövid fotós megálló a Gerđuberg bazaltorgonáinál van, aztán indulás is tovább. A következő állomás Ytri Tunga vulkanikus homoktól fekete tengerpartja lenne, ahol nagy valószínűséggel lehet fókákkal találkozni, de a szakadó eső miatt benéztem a táblát és a visszakanyarodással járó időveszteség már nem fért volna bele.

Búđakirkja – a fekete templom

Izland egyik legtöbbet fotózott épülete, tele van vele az instagram. Nem hiába, a tengerparttól nem messze egy lávamező közepén ott áll a minimalista 19. századi fekete fa templom, ami remekül érvényesül a legtöbbször felhős háttér előtt, feltéve ha nem szakad az eső, mint most…

Budir után nem megyünk vissza az 54-es útra, hanem egy kereszteződéssel korábban letérünk balra és a félsziget legnyugatibb csücske a Snaefellsjökull nemzeti park felé haladunk.

Hellissandur

A nyugati fordulót követően az út hamarosan északra kanyarodik és megérkezünk Hellissandur-ba. A 16. század óta lakott halászfaluban ma sem laknak többen, mint 550-en. Aki hozzám hasonlóan értékeli az igényes graffitiket, igazi street art paradicsomban találja magát. A régi halfeldolgozó és a Freezer Hostel környéke a legszínesebb, de a művész alkotások a kis falu távolabbi elhagyatott falaira is beszivárognak.

Van itt még egy tengerészeti múzeum, egy kis skanzen is, illetve a településtől pár km-re egy domb tetején a Hellissandur templom a temetővel.

Nem messze található még a Snaefellsjökull nemzeti park bejárata és az azonos nevű gleccser és a Snaefell vulkánnal, amely Verne “Utazás a Föld középpontja felé” c. regényéből lehet ismerős. Lidenbrock professzor és unokaöccse Axel a Snaefell kráterébe ereszkednek le Saknussemm titkos üzentét követve.

Itt az apró halászfalu mellett található még Nyugat-Európa legmagasabb szerkezete is a 412 méter magas Gufuskálar rádió adó-vevő torony.

Kirkjufellsfoss

Foss = vízesés és sz-szel kell ejteni:) Nem is maga a vízesés különleges, hanem a háttérben álló 463 méter magas kúp alakú Kirkjufell hegy, ami a ködben és vízszintesen szakadó esőben nem igazán látszott, így itt más tiszta idős fotójával kell ékeskednem, hogy ne vegyem el a kedvet az idelátogatástól:

Offroad

Haladunk tovább keletre a félsziget északi partján az 54-es úton, amikor is az 56-os leágazónál a navi azt javasolja, hogy menjünk vissza délre. Mivel még a mostani helyzetünknél is északabbra van a mai esti szállás, nem hallgatok rá. Fél óra múlva kiderül, hogy miért becsült 2 órával rövidebb időt a majdnem 100 km-rel hosszabb déli kerülőre… az eddig remek 54-es út minden átmenet nélkül egy olyan útra vált, ami úgy néz ki a kátyúrengetegtől, mintha szőnyegbombázták volna. Több a kátyú, mint az ép felület, így kikerülni sem lehet azokat. Van, hogy a Jeep-pel is 25 km/h körül döcögünk. Így kell megtenni kb. 75 km-t. Cserébe eláll az eső, az alkonyat előtti nap pedig bearanyozza a környező hegyeket.

North Star Hotel (Stađarflöt)

Kisebb pihenőkkel, megállókkal 12 óra autózás után este 9-kor esünk be a semmi közepén lévő North Star Hotelbe Stađarflöt-nél. A szálláson csak reggel, délelőtt van személyzet, délután, este self-checkin van. A szobaszámot és a kulcsunkat rejtő számzáras szekrény kódját utazás előtt egy héttel megkaptam emailben, így simán megy a becsekkolás. A szállás szép, tiszta, de semmi extra. A svédasztalos reggeli korrekt.

Észak Izland: Akureyri, Gođafoss, Myvatn régió (2. nap)

A mai etap 350 km, végig aszfaltozott úton, az esti szállás a Myvath tó környékén lesz. Észak-keletre haladunk az 1-es körúton. Gyönyörű a táj, mintha autósmoziban ülne az ember. A hegyek között kanyargó út mellett rengeteg birka és ló, így 20-30 percenként muszáj megállni fotózni.

Glaumbaer skanzen

Első nagyobb megálló a Izland egyik legjobb állapotban megmaradt skanzene. Jellegzetes, félig földbe ásott, fű tetejű kis házakkal, templommal, temetővel. Mindössze 5-6 km-es kitérő az 1-es útról. Szeptember végén az épületek és a jegyárusító hely zárva, de így is tökéletes, illetve végre nem esik az eső!

Akureyri

Az észak fővárosa, az Eyja fjord torkolatában. Mindössze 19 ezer lakossal. Ennek ellenére saját reptérrel, így 1-2 napos autózás helyett akár közvetlen belföldi járattal is iderepülhetünk Keflavikból.

Kihagyhatatlan látnivaló nincs, így ide csak egy ebéd, kávé és egy rövid belvárosi séta volt betervezve. Érdekes a domb tetején álló modern templom, a sétáló utca, a modern művészetek múzeuma, a botanikus kert és a kikötőben sorakozó bálnalesre induló hajók, amire be is fizethetünk, ha van időnk.

Kaffi Ilmur (Akureyri)

Akureyri egyik legrégebbi, 1916-ban épült háza. Korábban lószerszámokat árultak itt, majd egy ötvösműhely vette át a helyét. Az örökösök egy kávézót nyitottak, ahol kávé / süti mellett svédasztalos (2390 ISK = 6000 HUF) és a la carte ebéd is választható. A svédasztal izlandi mércével nagyon jó dealnek számít, hiszen az étlapról ennél egy sima burger is többe kerül. Délután 3 körül, igaz dzsekiben, de napsütésben a kiülős teraszon ebédeltünk.

Vadlaheidargong alagút (fizetős!)

Akureyri után következik Izland egyetlen fizetős útszakasza a 7,4 km hosszú Vadlaheidargong alagút. Az Eyjafjordur és Fjoskadalur közötti hegyi szerpentint vágja meg 16 km-rel rövidebbre.

Az alagút előtt egyértelműen ki van táblázva, hogy fizetős. Személyautók részére 1500 ISK. Csak az nem volt kitáblázva, hogy hogyan kell fizetni. Simán át tudtunk hajtani fizetőkapu, megálló nélkül, de azért gyanús volt. Mivel az alagutat alig 9 hónapja adták el és még mindig nyomai voltak az építkezésnek, így csak arra tudtam gondolni, hogy a táblák előbb elkészültek, mint a fizetőkapuk, így egyelőre ingyenesen lehet átsuhanni. Erről azonban szó sincs, így a kényelmes rövidítésből drága csapda válhat.

Szerencsénkre a hotelben megkérdezték, hogy melyik irányból érkeztünk, átjöttünk-e az alagúton. Kiderült, hogy előre (!)  online kellett volna regisztrálnunk a tunnel.is oldalon rendszám + bankkártya adatok illetve izlandi tartózkodásunk végdátumának megadásával. Utóbbi azért fontos, mert ahányszor áthaladunk az alagúton ezzel az autóval, levesz 1500 ISK-t a kártyánkról automatikusan. Bérautó esetén pedig kellemetlen tud lenni, ha a következő turnus alagutazását is mi fizetjük:)

Szerencsére nem a büntetésre utaznak, így 3 órán belül még lehetőségünk volt kedvezményes 1500 ISK-ért (3700 Ft) kifizetni az útdíjat. 3 órán túl már 2500 ISK (6200 Ft). Illetve ha nem önkéntesen fizetjük be, akkor jön a masszív büntetés megfejelve az autókölcsönző cég szintén húzós adminisztrációs díjával.

Szóval, ha a Vadlaheidargong alagút, akkor vagy kerüljük ki a hegyi szerpentinen, vagy regisztráljunk és fizessünk időben a tunnel.is oldalon!

Gođafoss vízesés

Az istenek vízesése. 30 méter széles, 12 méter magas. A top5 vízesés közül nálam az 5. helyen végzett, de szép, látványos, mindenképpen érdemes megállni fél órára, hiszen szinte alig kell letérni az 1-es útról.

Skútustađagígar (pszeudo kráterek)

A Mývatn tó partján sorakoznak a látványos pszeudo kráterek, amelyek a napnyugta előtti aranyórában, az Izlandon szokatlan szélcsendben és a rengeteg birkával rendkívüli nyugalmat árasztottak.

Mývatn Nature Baths (termálfürdő)

A túl népszerű és túlárazott Kék Lagúna helyett a Mývatn régióban lévő termáltavat, fürdőt néztem ki tesztelésre (később írok még egy ennél is olcsóbb, illetve két ingyenes opcióról is). A belépő a Mývatn-ba kevesebb, mint a Kék Lagúna árának fele, ráadásul vannak kedvezményes (diák, senior, gyerek) jegyek is. A teljes árú felnőtt belépő persze így sem kevés: 5500 ISK, a 38-41 fokos vízben pedig amúgy sem 1 óránál többet kibírni. Nyáron egészen éjfélig, de az őszi-téli időszakban is este 10-ig tart nyitva.

A medencében, tóban lévő vizet folyamatosan áramoltatják, de nem klórozzák, így minden izlandi fürdőben kötelező fürdőruha nélkül, tusfürdővel lezuhanyozni. A medencébe viszont már mindenki fürdőruhában megy. Myvatn Nature Baths

Hotel Laxa

A Hotel Laxa a körút legszínvonalasabb szállodája volt. Lakott területektől messze egy domb tetején, a Myvatn tóra néző kilátással. Skandináv minimál design, egyszintes kívülről fával burkolat zöldtetős épület, padlótól plafonig panoráma ablakokkal, minden szoba kis terasszal, kilátással.

Az utazás előtt emailben küldtek egy 20%-os vacsora kedvezményt, aminek az ára így is elég borsos volt, de az út feléhez közeledve és az előző napokban a Bónus és Kronan boltok sajt + sonka + kenyér kínálatából táplálkozva engedtünk a kísértésnek. Nem csak az utazás, hanem az elmúlt időszak egyik legjobb vacsoráját sikerült behúzni: báránybélszín diós, céklás kecskesajttal, újkrumplival.

A desszertet pedig igazán bátor elemekből pattintották össze: Skyr (izlandi joghurt), fehércsoki, kapor, uborka, zeller. Hibátlan volt, csakúgy mint másnap reggel a reggeli svédasztal.

Sarki fény / Aurora borealis

A Hotel Laxa volt az első hely, ahol érkezéskor fel lehetett iratkozni sarki fény riasztásra. Azaz, ha az éjszakás recepciós megpillant valamit az égen, akkor gombnyomásra egy automata kicsengeti az összes feliratkozott szoba lakóját. Annak ellenére, hogy szeptemberben kb. 10% esély van csak sarki fényre, a fél szálloda felírta magát a listára. Este az ég is felhős volt, illetve az előrejelzések szerint sem lehetett sok jóra számítani, így nagyon meglepődtem az éjfél körüli telefonon. Mindenki rohant kifelé, pizsamában, alsógatyában, pufidzsekiben, papucsban.

Szabad szemmel alig észrevehetően kirajzolódott valami szokatlan az égen, de nem az az erős zöld, amit a fotókról már ismerhetünk. Sajnos állványt sem vittem, így próbáltam a hotel falához, illetve egy kőre kitámasztva stabilizálni a 3-4 mp-es záridőket. Az 50+ képből 3-4 egészen jó lett és a szemünknél érzékenyebb fényképezőgépen, fotó már sokkal erőteljesebben zöldbe váltott.

Kelet Izland: Dettifoss vízesés, Stuđlagil kanyon, Seyđisfjörđur (3. nap)

Indulás tovább keletnek. Ma három hosszabb kitérővel 400 km-es szakasz következik.

Namaskard geotermikus mező

Hverir az egyik legföldönkívülibb helyszín Izlandon. A Namafjall vulkán lábánál a sáros, agyagos, narancssárga-fehér Namaskard geotermikus mező repedéseiből folyamatosan pöfékelnek a masszív kénszagú gőzfelhők.

Dettifoss vízesés

A személyes kedvenc, ha csak egy vízesést nézünk meg Izlandon, akkor ez legyen az. A Dettifoss mindenképpen megéri a 2 x 30 km-es kitérőt az 1-es útról. A 45 méter magas (kb. mint a Niagara) 100 méter széles Dettifoss Európa legnagyobb vízhozamú vízesése. Másodpercenként 200-500 köbméter víz zúdul alá dübörögve.

Autóval két irányból közelíthető meg. A nyugati oldalon lévő parkolót és azokhoz kapcsolódó kilátópontokat a legegyszerűbb elérni az 1-esről a 862-es útra letérve, míg a keleti oldalhoz a valamivel hosszabb 864-es út visz.

Stuđlagil kanyon

2 x 17 km-es kitérő az 1-es útról, végig burkolat nélküli, de jó minőségű döngölt úton, akár személyautóval is bevállalható.

A kanyont Izland egyik legrégebbi és legnagyobb gleccser folyója alakította ki, a két oldalt teljesen elválasztotta, időjárás függvényében nagyon nehéz vagy éppen lehetetlen volt az átkelés. Aztán a sok vitát kavart, a Felföldön felépített vízerőmű és víztárazó gyakorlatilag kiapasztotta, ekkor váltak láthatóvá a kanyon oldalát szegélyező bazaltoszlopok. Száraz időszakban nagyon sekély türkizkék patak csordogál a kanyon medrében, ahova egy meredek ösvényen le is lehet ereszkedni. Most szeptemberben sajnos túlcsordult a víztárazó, így a szokásos türkizkék és alacsony vízállás helyett barnásszürke folyó hömpölygött, illetve táblák hívták fel a figyelmet, hogy a folyómeder is járhatatlan, illetve erős sodrása miatt veszélyes. Így be a betervezett kanyontúra helyett be kellett érni félutas leereszkedéssel és pár fotóval. Utólag utánaolvasva kiderült, hogy augusztustól-szeptemberig általában ez a helyzet.

Vök bath (termálfürdő)

Következő fotós megálló a nemrég megnyitott a Vök termálfürdő volt. Különlegessége, hogy egy hidégvizű tó partján épült és a parton lévő forróvizes medence mellett további két, fapallókon megközelíthető hatszögletű medencét a tó vízére telepítettek. Madártávlatból elég jól néz ki a tó sötétkék és a fürdő világoskék színének kontrasztja. A medencékben 38-41 fokos a víz, míg a tó vize 10 fokos volt. Szaunázás után tökéletes csobbanó, voltak is akik bevállalták és kimásztak.

Seyđisfjörđur (kisváros, kikötő)

Az 1-es körútról 2 x 27 km-es detour egy 600 méter magas hegyen át, de a jó minőségi úton a szerpentinek és nagy szintkülönsbég ellenére bő 20 perc alatt megjárható egy irányba.

Az alig 600 főt állandó lakót számláló kisváros Izland egyik legnyugatibb települése. Seyđisfjörđur kikötőjébe érkezik az egyetlen rendszeres, az európai kontinensről, Dániából induló hajó/komp járat, a MS Norröna, amit a Smyril Line üzemeltet. Dániból a félúton lévő Feröer-szigetekig 30 óra az út, majd onnét további 15 óra Izlandig, azaz összesen 45 órát, 2 éjszakát kell a hajón tölteni. 550-1000 euró között mozog egy jegy egy irányba, ellátás nélkül.

Hotel Blafell (Breiđdalsvík)

Ezután a látványos partmenti 1-es helyett, véletlenül a legrövidebb 95 + 939 kombinációra terelt a navi, a végén földúton, ködben a hegyeken keresztül, végül érkezés Breiđdalsvík-ba, a 134 fős faluba, a Hotel Blafell-be.

Klasszikus északi stílusú vörös gerendaépület, hófehér ablakkeretekkel és kék tetővel. A fura recepciós és az észak-amerikai, kanadai vadászlakok hangulatát idéző bőrfoteles közös nappali igazi Twin Peaks atmoszférát teremtett. Kényelmes ágy, gyenge vacsora, gazdag svédasztalos reggeli.

Dél-kelet Izland – Vestrahorn, gleccser, Svartifoss (4. nap)

350 km-es szakasz következik tovább az 1-esen, de most már visszafelé, dél-nyugat felé fordulva. Reggel még masszív ködben indulunk, de néha-néha kicsit tisztul a látótávolság. Pont egy ilyen tisztább szakaszon megpillantok valami nagy és szokatlan mozgékony állatot, nem is ló, nem is tehén. Tükörbenézés után padlófék, szuperzoom elő. Még nagyon távol vagyunk, de az állat is észreviszi az autónkat, felszökken a szikla tetejére, majd még egy tökéletes fotóhoz bepózolva méltóságteljesen visszanéz. Egy szarvas. Majd pár másodperc múlva a kb. 1,5 méret magas szögesdrót kerítést helyből átugorva eltűnik a ködben. Ez volt az egyetlen szarvas útközben.

Hamarosan egy rövid kitérőre lekanyarodunk Djúpivogur-ba. Itt található az egyik legszebb turf ház együttes (zöldtetős, régi, félig földbe épített ház), de 15 perc hiábavaló keresgélés után az angolul remekül társalgó szemét szállítótól megtudom, hogy az egy magán területen fekszik, ahova nem mehetünk be.

Jobb híján megnézzük Sigurđur Guđmundsson, nemzetközileg is elismert izlandi művész 34 gránittojásból álló alkotását a Gledivik öböl partján. Az alapanyag gránitot Kínából szállították ide (ahol a művész él feleségével, de egyébként itt Djúpivogurban is megvan még az otthonuk). A 34 gránittojás a környéken őshonos madarak tojásait mintázza. Mind azonos méretű, kivétel az elsőt, amely a vörös-torkú északi búvár tojása.

Tovább haladunk és az egyik kanyarban hamarosan megpillantjuk egy szikla tetején a nagy piros széket. Izland egyik sokat fotózott látványossága, de nem sikerült kideríteni mi a sztori mögötte.

Vestrahorn, Stokksnes-félsziget és a viking falu

Keleti irányból érkezve (ha óramutató járásával megegyezően kerüljük a szigetet), hajtsunk át a Almannaskard alagúton (az 1-es körút része), majd az alagút után nem sokkal, egy éles visszafordító kanyarral térjünk le a Vestahorn-hoz vezető, amin kb. 4,5 km-t kell haladnunk a Viking Café parkolójához.

Az egész Stokksnes-félsziget magánterület, a megnövekedett turista forgalom miatt a tulajdonos pedig elkezdett belépőt szedni, így a parkolótól sorompó zárja el a további utat. A jegyet a parkolóban lévő Viking Caféban vehetjük meg, akár bent a pultnál (ahol amúgy jó kávé, süti, szendvicsek és leves is van) vagy a kinti automatánál. A belépő 900 ISK/fő a félszigetre és 300 ISK/fő a Viking faluba (szóval összesen kb. 3.000 Ft/fő). Egy darabig akár autóval is behajthatunk, a belépőkártya érintésre nyitja a sorompót.

A környék rendkívül látványos (lenne, ha nem lenne éppen köd). A vulkanikus fekete homokos tengerparton, a természet szabályosan ismétlődő 1-2 méter magas, 3-5 m átmérőjű dombokat alakított ki, amelyeknek a tetején fű/sás féle települt meg. A fekete dombok a kontrasztos zöld növényekkel, a háttérben pedig a Vestahorn 454 méret magas szikláival pazar látványt nyújt tiszta időben.

A félszigeten több 4-11 km közötti túraútvonal is körbevisz, ezeket a Viking Café falán találjuk meg. Megmászthatjuk a Vestahornt, körbesétálhatjuk a fekete tengerparton egészen a világítótoronyig, vagy a félsziget végében lévő zátonyokon megpróbálhatunk lencsevégre kapni pár fókát. Ha valaki tud lovagolni, akkor lóháton is körbenézhet a környéken.

Még egy kis kitérő a Viking falu. A parkolóból kb. 800 méteres sétával közelíthető meg. Nagyon autentikusnak tűnik, cseppet sem művi, de végül kiderül, hogy 2009-ben építették egy film díszleteként, amiből végül nem lett semmi, azóta pedig nyitva áll a turisták előtt. Ennek tudatában is jól néz ki, érdemes ellenőrizni.

Thórbergur Center

Höfn és Hof között van félúton, az 1-es útról látszik is, a Thórbergur Center. Thórbergur izlandi író emlékére állított múzeum és étterem. Az épület egyik oldalról egy könyvespolcot mintáz, ahol 2,5 méteres méretben felsorakozik az író 43 kötetes életműve, a könyvek gerincén a címükkel.

Jökulsárlón gleccser lagúna

Ahogy közeledtünk útközben néha megcsillant valami fehér a hegyek csúcsai között, messziről csak sziklának, legfeljebb hónak tűnt. Ez volt a gleccser. Az utazás tervezésekor láttam fotókat a  Jökulsárlón gleccser lagúnáról, abban is bíztam, hogy talán azért így szeptember közepén is látunk pár kisebb partravetett jégdarabot, hófoltot, de a parkolóba befordulva a látvány mindent vitt. A távolban a legalább 1 km széles megfagyott, látszólag álló, de lassan vonuló folyó, a gleccser, az előtte kialakult tóban, lagúnában pedig a nappali akár 15 fokos hőmérséklet ellenére is, nem öklömnyi, hanem 25-30 méter hosszúságú, a gleccserből levált jégtömbök úszkáltak. A jéghegyeknek pedig elvileg csak 10%-a látszik a víz felett, így elég masszív darabokról volt szó. A partról is lenyűgöző a látvány, de aki közelebbről szeretné megszakérteni, mehet a hajóval, kétéltűvel, motorcsónakkal, vagy a leginkább környezetkímélőbb módon bekajakozhat az üveghegyen is túlra.

A helyszín több rendezőt is megihletett. A gleccser számos Hollywoodi produkcióban felbukkant. Több James Bond részben, Tombraiderben és egy Batman részben is láthatjuk.

Gyémánt-part (Diamond beach)

A gleccserből levált hatalmas jégtömbök az édesvízű lagúnából az alig 1 km-re lévő tengerbe sodródnak, ahol a szemből érkező hullámok rendesen megdolgozzák, általában lassan, de összetörik őket, majd a kisebb darabokat partravetik. A fekete, vulkanikus homokból, kavicsból álló tengerparton a kristályosra alakított jégdarabok valóban gyémántként csillagnak.

Fosshotel Núpar

A Fosshotel Núpar szinte megszólalásig hasonlított a pár nappal ezelőtti Laxa hotelre északon, de a Laxa szinte minden szempontból színvonalasabb, ráadásul olcsóbb is volt. Nem hiába, már Izland legnépszerűbb déli partvidékén járunk, az árak ellenére a szálloda tele volt, a parkolóban alig találtunk helyet. A hibátlan reggeli kilátás a szoba ablakából, teraszáról:

Izland – látnivalók a déli-parton (5. nap)

Izland legnépszerűbb részéhez közeledünk, sűrűsödnek a látnivalók, így mára csak egy rövid 190 km szakaszt terveztem be.

Fjađrárgljúfur kanyon

A kanyon nevéhez hasonlóan egyszerűen kimondható Kirkjubaejarklaustur település után nem sokkal kell letérnünk a főútról, ahonnét hamarosan elérjük a parkolót.

A szuperzöld, látványosan vadregényes kanyon a jégkorszakban, kb. 2 millió évvel ezelőtt alakult ki. Körülbelül 2 km hosszú és egyes helyeken 100 méter mély. Korábban, illetve alacsony vízálláskor a medrében is lehet túrázni, de ez a rész most el volt zárva, a jobb oldalt felfelé vezető meredek ösvényen mászhattunk fel a kanyon peremén végigvezető ösvényre, illetve a leglátványosabb kanyarokba telepített kilátó platformokra.

Nálam a top5 izlandi természeti látványosság egyike. A trónok harca 3D modellezői sem tudtak a valóságnál szebbet kreálni, így a Fjađrárgljúfur kanyon a 8. évadban a sárkányon repülős jelent helyszínéül is szolgált.

Vík í Mýrdal

Tengerparti kisváros az 1-es út mentén, a Katla vulkánt beborító Mýrdalsjökull gleccser lábánál. A városra a dombtetőről néz le a 1929-ben készült, sokat fotózott, fehér fatemplom a Reyniskirkja. A közelben található még a Reynisfjara, a híres fekete kavicsos, bazaltoszlopos tengerpart is. Tavasszal puffinokkal találkozhatunk. Illetve ha vásárlás, akkor itt található Izland egyik legnagyobb túraboltja.

The Soup Company (étterem Vík-ben)

A pár utcából álló, kb. 300 lakosú Vík egy kellemes elsősorban leves étterme, kávézója, aminek a multimedia termében, külön belépő ellenében meg lehet tekinteni Izland történetét illetve egy szimulált vulkánkitörést is megtapasztalhatunk testközelből. A showt kihagytuk, csak a levesekre mentünk rá.

A tradicionális izlandi bárány levesen kívül, a kínálatban van pár tájidegen variáció: curry-s halas, illetve mexikói megoldás is. A hely specialitása pedig kétségkívül a vulkánt mintázó csípős marhaleves/gulyás. Az éppen kitörni készülő vörös leves vulkánra hajazó fekete cipóban szolgálják fel. A desszertek és a kávé is rendben van.

Reynisfjara Beach (bazaltoszlopos fekete tengerpart)

Izland leghíresebb fekete kavicsos tengerpartját Reynisfjara-t korábban a National Geographic is beválasztotta a világ 10 legszebb, nem trópusi tengerpartja közé. Vik településének is van egy fekete tengerpartja és maga Reynisfjara csak 1-1,5 km légvonalban, azonban a faluból a part mentén nem lehet átsétálni oda, így kb. 10 km-t kerülni. Az 1-es útról a 215-ösre kell lekanyarodni, a kereszteződéstől kb. 6 km-re van a parkoló.

A fekete tengerpart színén kívül, azzal is kiérdemelte a fekete jelzőt, hogy Izland legveszélyesebb tengerpartjaként tartják számon, ahol sajnos már több idelátogatónak idő előtt véget ért a körút. A legutóbbi haláleset 2017 nyarán történt.

Fúj a szél és hullámzik a tenger, de ez máshol is így van, azonban itt úgynevezett “lopakodó” hullámok alakulnak ki, amelyek váratlan el tudják önteni az 50 méter széles tengerpartot, visszafelé pedig kíméletlenül beszippantják a 8 fokos vízbe, aki nem figyel. A veszélyre nagy sárga táblák figyelmeztetnek. A tengertől mindig legalább 30 méterre sétálj és soha ne fordíts hátat. Látszólag senki sem érti mire ez a felhajtás, volt olyan család, aki azon szórakozott, hogy a 6-8 éves gyerek befut a hullám elé, majd vissza. Érdemes megnézni ezt a videót, hogy miért is van kitáblázva a veszély. Az első 2 percben hullámzik ugyan, de kiszámíthatóan, majd 2:10 után érkezik a lopakodó hullám.

Na de a vissza a Reynisfjara beach szép oldalára. A fekete tengerpartot egyik oldalról az Atlanti-óceán, a másik oldalról pedig hatalmas, szabályos, geometrikus formába rendezett bazaltoszlopok fogják közre. A keleti végében pedig a tengerből óriás cápauszonyként emelkednek ki a Trónok Harcából is ismerős sziklák, zátonyok, amelyek egészen misztikusnak tűnnek a ködben.

Apropó Trónok Harca! Na kivel futottunk össze a parton, visszafelé sétálva? Éppen Izland legismertebb embere feszített a bazaltoszlopok alatt: Hafpór Júlíus Björnsson személyesen! Ismertebb nevén “A hegy”, a Mountain vagy Gregor Clegane a Trónok Harcából, Izland legerősebb embere. 206 cm magas, 196 kg és deadliftben 474 kg-ot pattint. Élőben sem kicsi a forma. Éppen fotózás volt, egész kicsi stábbal, ott sikerült lőni pár képet:

DC-3 repülőgép-roncs

1973-ban az amerikai haditengerészet egyik DC-3 típusú gépe ismeretlen okokból lezuhant Sólheimasandur fekete kavicsos tengerpartjánál. Szerencsére mindenki túlélte a rázós földetérést. A haditengerészet túl nehéznek és költségesnek találta a roncs elszállítását, így az azóta is ott áll. Igaz, hogy a környékbeliek és a turisták széthordtak nagyjából minden mozdíthatót, a gépnek már a szárnyai sincsenek meg és teljesen ki van belezve, de ennek ellenére a géptest az elmúlt közel 50 évben jól ellenállt a kíméletlen izlandi időjárásnak.

A repülőgéproncs a tengerparttól pár száz méterre, azonban az 1-es úttól közel 4 km-re található. A géphez út sem vezet, illetve ha vezetne sem lehetne behajtani, mivel az magánterületen található. Gyalogosan azonban megközelíthető 45-50 perc alatt. Annyi, hogy mivel nem teljesen sík ez a 4 km-es szakasz, így nem látni a roncsot, a többi embert, illetve a leszúrt karókat kell követni. Kényelmesebb megoldásként választhatjuk a brutál gleccserbuszt, szezon függvényében kb. 30-40 percenként, 4-6 perc alatt megteszi a távot, oda-vissza 2000 ISK, kb. 4800 Ft a fuvar ára.

Skogar múzeum

Ugyanott kell lekanyarodni az 1-esről, mint a Skógafoss vízeséshez, így egy fotós megállót mindenképpen megérnek a Skogar skanzen zöldtetős turf házai.

Skógafoss vízesés

Az egyik legszebb és legnagyobb vízesés Izlandon. 25 méter széles 60 méter magas. A fekete kavicságyon egészen közel lehet hozzá sétálni, természetesen csurom vizesek leszünk. Illetve a bal oldalt induló meredek lépcsőn, ösvényen fel lehet mászni a vízesés fölé benyúló kilátó platformig.

Pont belefutottunk egy esküvői fotózásba:

Seljavallalaug

Izland egyik legrégibb medencéje 1923-ban nyitott meg. A 10 x 25 méteres termálvizes medence egész évben, éjjel-nappal nyitva és ingyenesen látogatható. A víz hőmérséklete hűvösebb, mint a többi termálvizes lehetőség. Nyáron, kora ősszel 30 fok körüli, télen hidegebb. Semmilyen személyzettel, vagy infrastruktúrával nem rendelkezik. Mosdó, zuhanyzó nincs, csak egy lepattant, koszos betonépület, ami öltözőként szolgál, de jobban járunk, ha egyáltalán nem megyünk be. A víz átfolyása folyamatos, de a medencét csak évente egy alkalommal tisztítják.

Az 1-es útról a 242-esre kell lekanyarodni, majd 1-2 km, egy nagyon rossz úton, amíg elérjük a parkolót. Onnét még kb. 1,5 km gyaloglás a patak mellett, amíg elérjük a medencét.

Szállás egy farmon (Holt)

Öt nap szállodázás után ma éjjel egy farmon szállunk meg, Holt környékén, 12 km-re Izland legnépszerűbb vízesésétől a Seljalandsfoss-tól, megpróbálunk korán kelni és megelőzni a Reykjavikból érkező turista hordákat:)

A farm szállás egyszerű, de remek volt. Három szobára volt egy fürdőszoba, de mivel más vendég nem volt a házban, így ez semmiféle fennakadást nem okozott. A szálloda minőségű, de házias reggelit pedig a család nappalijában szolgálták fel.

Golden-ring, dél-nyugat Izland (6. nap)

Autóval alig 10 perce voltunk Izland legturistásabb vízesésétől, de szerencsére sikerült időben kelni és megelőzni a turistabuszokat.

Seljalandsfoss vízesés

Az 1-es útról a 249-esre kell lekanyarodni. Izland egyetlen természeti látványossága, ahol fizetni kell, ráadásul 0-24 órában.  Akár 15 percre, akár órákra állunk meg, a 700 koronás (kb. 1700 Ft-os) napijegyet kell megvenni a parkolóban lévő automatákból és kihelyezni a szélvédő mögé,  amit folyamatosan csekkolnak is. Ha spórolni szeretnék megpróbálhatunk leparkolni a szomszédos (kb. 500 méter) Gljúfrafoss vízesésnél (annyi hogy itt talán, ha 20 autónk van hely) majd onnét átsétálhatunk.

A 65 méter magas Seljalandsfoss Izland legnépszerűbb, legtöbbet fotózott és mindezek miatt látogató szempontból legforgalmasabb vízesése, így érdemes korán (max. 9:30-ig) érkezni mielőtt a Reykjavikból induló napi túrás buszok befutnak.

A többi vízeséssel szemben extra, hogy be lehet sétálni a vízfüggöny mögé.

Gljúfrafoss vízesés

A Seljalandsfoss vízeséstől gyalogosan (500 méter) elérhető. A vízesés eléréséhez egy sziklahasadékon kell bepréselődnünk, a lezúduló vízből keletkezett patak medrében, a víz köveken lépdelve kell egyre beljebb haladnunk. Beérve minden oldalról hatalmas sziklafalak magasodnak, kivétel mögöttünk a hasadék, ahonnét érkeztünk. A szikla felső pereméről lezúduló vizet egy hatalmas kavics szórja szét, így olyan, mintha ruhástól mennénk be zuhanyozni.

Secret Lagoon (termálfürdő)

Izland legrégebbi uszodája (Gamla Laugin – izlandiaul az “öreg medence”) , mely szabálytalan formája miatt egy sokkal inkább egy természetesen termáltóra emlékeztet. 1891-ben nyitott meg, a századfordulón itt zajlott a hivatalos úszásoktatás a szigeten. Egészen a közelmúltig eredeti állapotában hagyták, de a növekvő látogatószám miatt szükségessé vált némi alapinfrastruktúra kiépítése és belépő szedése, mind higiéniai, mind természet- és műemlékvédelmi okokból.

Szerencsére a 2014-es felújítás átgondolt és egyáltalán nem tolakodó. A visszafogott földszintes fogadóépületből remek kilátás nyílik a Titkos Lagúnára. A háttérben, hangulati elemként eredeti állapotában meghagyták a régi, romos öltözőépületet, a medence alját, ugyanúgy az eredeti kavicságy borítja és a mini gejzír is pöffent egyet 10 percenként.

A Titkos lagúna persze már egyáltalán nem olyan titkos, mint korábban, hiszen gyakorlatilag minden útikönyv megemlíti, ráadásul a legforgalmasabb Golden-ring útvonatól sincs messze. Ennek és az izlandi árakhoz képest olcsó belépő ellenére egyáltalán nem zsúfolt. Az olcsó persze relatív, de a Kék Lagúna közel 100 eurós és a Myvatn 5500 koronás belépőjéhez képest a 3000 ISK felnőtt (7200 Ft) és a 2200 ISK kedvezményes jegy, alig több, mint amit idehaza a Széchenyiben elkérnek, ráadásul 14 éven aluliaknak ingyenes. Ha már tudjuk mikor szeretnénk menni, érdemes online foglalni, mivel korlátozva van a napi látogatószám, így a helyszínen csalódás érhet. Secret Lagoon online jegyvásárlás

Hogyan jutunk oda? Az 1-es útról kanyarodjuk le a 30-as, majd 32 km Fludir-ig. A központban, ahogy keresztezzük a folyót, a híd után azonnal forduljunk balra. Innét 1-2 km a parkoló.

Gullfoss vízesés

30 km tovább északra a 30-as úton, majd 5-6 km-es kitérő jobbra a 35-ösön és befutunk a  parkolóba. A Hvita folyó táplálja az Arany-kör legnépszerűbb vízesését a két lépcsőben 32 méteres esést produkáló Gullfoss. Természetesen szép, de a Dettifoss elementáris ereje keltette döbbenet itt elmaradt.

Gejzírek

19- századi feljegyzések szerint a Nagy Gejzír volt, hogy 170 méteres rekord magassága is kitört. A kitörési gyakoriság időről-időre változott, volt, hogy 30 percenként volt produkció, volt, hogy teljesen eldugult és leállt évekre, ilyenkor kitisztították a föld alatti csatornákat, hogy ismét működésre bírják. Ha gejzírt szeretnénk fotózni, akkor sétáljunk tovább a Strokkur-hoz.

Strokkur gejzír

Izland legaktívabb és legmegbízhatóbb gejzíre a Laugarfjall dombok lankáin, a Haukadalur völgyben fortyog. Átlagosan 8 percenként lehet kitörésre számítani. Általában 15-20 méter magasságra lövell, de szerencsés esetében 40 méter magas kitörést is láthatunk.

A kordon mögött feszülten figyel a tömeg, mobilok beizzítva, kamerák állványon, sorozatlövésre élesítve, remegő ujjak az expo gombok felett. Senki sem akar lemaradni. A kitörés nem teljesen váratlanul történik, megelőzi a kráter kék vizének egy-egy behullámzása. A következő 20-60 mp-en viszont bármikor robbanhat. Jól néz ki, amikor a mp tört része alatt, a kitörése lőtt, a feszülő vízfelszín egy pillanatra egy óriás félbuborékot formáz. Aztán dirr. Ha közben megfordult a szélirány, eláztatja a fotós tömeget, lehet lencsét tisztogatni.

Friđheimar – étterem a paradicsom-lugasban

Izlandon ritkán süt a nap, rövid és hűvös a nyár is, sokkal igénytelenebb növények nem élnek meg, mégis virágzik a paradicsombiznisz. Persze azért trükközni kell. Az üvegházak cirkórendszerében 95 fokos termálvíz áramlik folyamatosan, a szigetországban a másik dolog, ami majdnem ingyen van a víz és az áram, így a folyamatos mesterséges megvilágítás is biztosított, a sötét téli hónapokban is. A külső hőmérsékletet, benapozást, a levegőminőséget mind számítógépes rendszer figyeli és biztosítja a paradicsomoknak a folyamatos paradicsomi állapotot, mikroklímát. A beporzást méhek végzik, míg a biogazdálkodásban egyáltalán nem használnak vegyszereket, egy Hollandiából importált bogár minden izlandi kártevő ellen bevethető.

A tökéletesre fejlesztett biogazdálkodás az elmúlt években még egy szintet lépett: megnyitották saját éttermüket, stílszerűen az üvegházon belül. A vendégek konkrétan a paradicsom-lugasban ülhetnek asztalhoz. Az étlapom minden, aminek köze van paradicsomhoz: paradicsomleves, tésztafélék, paradicsom fagyi, sajttorta paradicsomlekvárral, Bloody Mary. Ezek közül a paradicsomlevest és a sajttortát teszteltük.

Reykjadalur völgy túra, termálpatak

Reykjadalur, vagy a gőzölgő völgy, ahogy a helyiek hívják, nem véletlenül. 35-ös úton vissza az 1-esre, majd egy rövid szakaszt követően Hveragerđi-nál kell lekanyarodni, a főutcán keresztülvágunk a kisvároson és nemsokára megérkezünk a parkolóba. Ha nem csak túrázni, de csobbanni is szeretnénk, dobjunk be legalább egy fürdőgatyát, törölközőt a hátizsákba és némi víz és kaja utánpótlás sem árt, mert a völgyben nem lesz utánpótlás.

A parkolóból egy tábla mutatja az utat. Kövessük a meredeken emelkedő ösvényt, kb. 4 km-en, 1 órán keresztül. Az út első 2-3 km-re erőltetett menet, de aztán kibukkan a folyó, a vízesések és egyre kevesebb szintet kell leküzdeni.

A kis patak az elején még elég friss, de ahogy egyre feljebb haladunk úgy lesz egyre melegebb, a forrásnál pedig konkrétan a 100 fokot közelíti. Így egyéni preferencia függvényében mindenki megtalálhatja magának azt a szakaszt, ahol számára legkellemesebb a víz hőmérséklete. A termálpatakot deszkapalló szegélyezi, illetve van pár félig nyitott öltöző bódé, paraván. Más infrastruktúra vagy személyzet nincs, teljesen ingyenesen látogatható, ráadásul a kempingezés is megengedett a patak partján.

Lassan besötétedik, így vissza a parkolóba, majd még kb. 1 órás vezetés következik a Keflavik reptér mellett foglalt szállásig.

Keflavik Base hotel

A Base Hotel közvetlenül a kifutópályákat szegélyező drótkerítés mellett helyezkedik el, egy volt laktanyából, katonai bázisból alakították ki, innét a kapta a nevét is. A reptérhez való közelség ellenére a felszálló gépek zaja egyáltalán nem hallatszik, mivel egy rendelet szerint a felszálló gépeknek 5-8 km messze lévő, külső kifutóra kell átgurulniuk és csak onnét szállhatnak fel. A hotel három, egymástól 2-300 méterre épületből áll, mi a felújított szárnyban kaptunk szobát. A szoba szép volt, új volt, csak a fürdőben volt masszív csatornaszag, de ez lehet egyedi eset. További szállások a Keflavik reptér könyékén.

 

Utolsó nap reggel visszavittük az autót a kölcsönzőbe (teletankolva és sértetlenül), onnét pedig a shuttle busz visszadobott minket a reptérre. Ja és persze, hogy a hazaindulás reggelére lett a legszebb, legnaposabb idő az egész hét alatt.