Nara az őzek városa – Japán körút 5. nap

A japán körút következő 5 napjában egy vonat/busz helyett autóval lényegesen hatékonyabban teljesíthető 8-900 km-es kört szeretnénk megtenni, hogy Kiotóba visszatérve majd vonattal folytassuk utunkat északnak Nikkó felé. Ennek az 5 napos kis körnek az első megállója lesz Nara. Mondjuk pont első megállónkig Naráig vonattal is nagyon könnyen el lehet jutni, akár napon belül megfordulni Kiotóból vagy Oszakából. Japánban nem ismerik el sem a magyar, sem az idehaza kiállított nemzetközi jogosítványt, így pár infó azoknak, akik mégis megpróbálkoznának: jogosítvány, autóbérlés, autókölcsönzés Japánban.

Nara

Nara mindössze 50 km Kiotótól, de a forgalom és a Google mapsen nem szereplő zsír új alagutak miatt közel másfél óra mire odavergődünk. Majd a városban a Todai-ji templomhoz vezető utat, illetve parkolót keresve egyszer csak nagyot nézünk, a városban a zebrán, a lámpánál átmegy előttünk 3-4 fős őzcsapat. A zebrán átmegy az őz. Erős kép. Aztán a parkolóhoz közeledve egyre több őzet és mini-szarvast látunk az út mentén, a járdán, a parkokban. Narában több, mint 1200 őz lézeng teljesen szabadon és háborítatlanul. Ami azért is fura, mert az őz az egyik legfélénkebb állat. Na, de nem Narában. Teljesen megszokták a járókelőket, látogatókat, sőt a minden sarkon árult “őz chips” reményében, akár egészen “agresszíven” is megböködik orrukkal a turistákat.

Nara városát egyébként 710-ben alapították és Tokió, illetve Kiotó előtt Japán első fővárosa volt, igaz nem sokáig (784).
Az autót leparkolva sétálunk a park, illetve a templom komplexum bejárata felé. Az őzek, szarvasok persze csak jönnek, szeretnek szelfizni, kaját követelnek, vagy éppen csak ejtőznek valamelyik fa tövében.

Todai-ji templom

A befelé vezető fő sétány közepén a hatalmas 25 méter magas fából készült déli kapu alatt haladunk át, hamarosan pedig megérkezünk az 1200 őz mellett Nara másik nagy attrakciójához, a világ legnagyobb fából készült építményéhez a Todai-ji templomhoz. Annak ellenére a legnagyobb fa konstrukció, hogy a jelenlegi változat mindössze 2/3-a az eredeti 751-ben felhúzott, majd még kétszer újraépített templomnak. Az eredeti épület alapterülete egyébként 86 x 50 méter tetőszerkezetét pedig 84 db masszív ciprusfa oszlop tartotta, a templomegyüttes területén akkori technológiával kivitelezhetetlennek tűnő két 100 méteres magasságot is meghaladó 9 emeletes pagoda is épült! Tűz miatt kétszer is újjá kellett építeni, a jelenlegi változat 1709-ben készült el és “mindössze” 57 x 50 méter alapterületű és 47 méter magas.

Annak ellenére, hogy már rengeteg felhőkarcolót, stadiont és hasonló modern giga épületeket láttam, a Todai-ji méretei mégis lenyűgözőek. Csak áll ott az ember és nem hiszi el. Minden bizonnyal ez köszönhető annak, hogy fából készült, egy hatalmas tisztás közepén áll, közel a természethez és nem bezsúfolva egy városba, több másik épület közé, illetve az arányai is nagyon durvák. Például a kb. 8 méter magas és 25 cm vastag fa ajtók elég brutálul néznek ki.
A Todai-ji nem csak a világ legnagyobb fa épülete, hanem fő szentélye otthonául szolgál a világ legnagyobb bronz Buddhájának (Daibutsu), amely ülve 15 méter magas (persze felállni nem tud:) Az 500 tonnás szobor tenyere 2,5 méter átmérőjű.

Ottjártunkkor pont egy iskolás csoport osztálykirándult a templomban és azt vettük észre, hogy sorba állnak az egyik kb. másfél méter átmérőjű tartópillérhez, és azon lévő lyukon (ami akkora mint a Nagy Buddha orrlyuka) egyesével átpréselik magukat. Utánaolvasva kiderült, hogy a szertartás szerencsét és egészséget hivatott hozni azokra, akik teljesítik a kihívást.

A teljes parkot és a templomegyüttes többi épületét és érdemes körbejárni, legalább még a Nigatsu-do teraszára felsétálni, ahonnét korrekt kilátás nyílik a kisebb kápolnák tetejére.

A parkon belül van 4-5 kis étterem, Todaiji Emado Chaya-ban ebédeltünk. Magyarországgal ellentétben nem használták ki, hogy alig 200 méterre volt a Todaiji-tól, ebéd közben az ablakából pedig ráláttunk a Nigatsu-do-ra, remek ebédmenüt prezentáltak 1000 yen alatti összegből.

A Nara parkban alig 3 órát töltöttünk és ebéd után indultunk tovább Koyasan felé (80 km), ahova a 17 órás kapuzárásig illet volna megérkeznünk.