Sigiriya – az Oroszlán szikla és Pidurangala

Dambullától alig 20 km-re északkeletre, a dzsungel fakorona szintjét áttörve, a 200 méter magas Oroszlán szikla drámaian magasodik Sri Lanka vadonja fölé. Az 5. században I. Kashyapa király ezt a környéket választotta fővárosa helyszínéül, palotáját pedig a masszív szikla tetejére építette. 1982 óta az UNESCO világörökség része, Sri Lanka egyik legizgalmasabb és legnépszerűbb látnivalója, amit mindenképpen érdemes behúzni egy pár napos megállóra, ha először járunk a szigeten, ráadásul a közelben lévő egyéb látnivalók miatt ideális bázis egy több napos csillagtúrához is.

Sigiriya szikla megközelítése, szállás

Dambullából max. fél óra alatt elérhető tuk-tukkal, autóval, busszal, vonattal, de érdemes inkább Sigiriya-ban szállást foglalni, hogy reggel a turista hordákat és a forróságot megelőzve  minél korábban érkezhess. Kapunyitás reggel 6:30, este pedig 17:30-ig kell elhagyni a helyszínt, azaz a 18 óra utáni naplementét sajnos nem lehet megnézni a szikla tetejéről (viszont a szomszédos Pidurangala szikla 0-24-ben megmászható, részletesen, később, holnap).

Én kb. 1,5 km-re a főbejárattól foglaltam szállást, így reggeli után simán gyalogosan vettem célba a sziklát, de sok szállás biztosít biciklit, illetve tuk-tuk bárhol, bármikor, olcsón elérhető.

A főútról lekanyarodva a Thalkotta úton kell végigsétálni. Itt sötétedés után egyébként nem javasolt kolbászolni, ugyanis ilyenkor jönne elő a vadon élő elefántok a sűrűből inni, körülnézni és nem mindig barátságosak, illetve egy baráti öleléssel is tudnak bajt okozni.

Sigiriya belépő

A felkészületlen látogatót az első meglepetés – Sri Lanka szerte viszont bevett gyakorlat – a bejáratnál érheti, azaz az erősen megkülönböztető árképzés. És itt most nem a gyerek és nyugdíjas kedvezményre gondolok (ami nincs), hanem a helyi és turista belépő árak viszonyára. Helyieknek a Sigiriya sziklaerőd területére a belépő 100 RS, azaz kb. 160 Ft (százhatvan forint), míg ugyanez az élmény külföldieknek 30 USD-be, azaz 2022. év eleji árfolyamon mintegy 10.000 Ft-ba kerül, azaz több mint 50x különbség. Nice. Illetve útlevél (vagy sri lankai személyi) bemutatása is szükséges a belépéshez.

Sigiriya kertek

A bejáratnál található a múzeum, ami érdekes, de először siess a sziklához és majd kifelé jövet a déli melegben pont jó program lesz megnézni. A jegyvásárlás, múzeum körül azonnal betámadnak minket a helyi guide-ok, hogy körbevezetnek, elmagyaráznak mindent, de erre nincs igazán szükség, érdemesebb inkább előtte kicsit utánaolvasni és egyedül felfedezni a világörökségi helyszínt.

A belépést követően a világ egyik legrégebbi, teraszos, medencékkel, víztározókkal teli, kőfalakkal felparcellázott, parkosított kertjében kezdünk, ezen keresztül vezet az út egyenesen a sziklaerőd felé.

1200 lépcső a csúcsig

A 200 méter magas természetes erőd lábához érkezve, két hatalmas, egymásnak dőlt szikla között átbújva elkezdődnek a lépcsők és a mászás. Összesen 1200 lépcsőfok vezet fel a fennsíkra a királyi palota maradványaihoz, ami kb. 20-25 perc alatt legyűrhető, persze nem verseny és úgyis többször megállsz majd fotózni útközben.

Körülbelül félúton, a Sigiriya oroszlánszikla északi végénél egy keskeny ösvény vezet fel arra a platformra, amelyről a hely a nevét kapta. HCP Bell brit régész 1898-as ásatások során találta meg a két hatalmas oroszlánmancsot, amelyek között eredetileg az oroszlán szájába juthattunk volna. Az 5. századi oroszlán azonban azóta eltűnt, eltekintve az első lépcsőfokoktól és a mancsoktól, így a mászást egy fémlépcsőn folytathatjuk, de helyenként még mindig láthatók az eredeti sziklába vájt lépcsőfokok. A sziklafal mentén vezető lépcsőkön a tériszonyosok kicsit elbizonytalanodhatnak, de egyébként semmi para, simán teljesíthető.

A szikla tetején láthatóak a palota romjai, pár vízzel teli medence, illetve pazar panoráma terül elénk minden irányba.

Déli irányba egy víztárazó, aminek az egyik szikláján éppen egy krokodil sütkérezett, kicsit arrébb maga Sigirya települése, a szállásom, a távolban pedig, ha minden igaz Manigala impozáns hegyvonulatai látszanak.

Nyugati irányban a végeláthatatlan dzsungel, a fák koronája alatt rengeteg majommal, elefánttal, madarakkal, kaméleonnal, varánusszal, pávákkal.

Keleti irányban Sigiriya teraszos kertjeit csodálhatjuk meg felülnézetből, míg északi irányban a Pidurangala szikla található, ahova majd holnap megyek.

Sigiriya freskók

Lefelé ereszkedve egyszercsak elágazik a lépcső és a jobb oldal helyett (ahonnét felfelé jöttünk), válasszuk a szikla oldalában, balra vezető vezető platformot, amely hamarosan egy merész csigalépcsőben kapaszkodik fel a sziklafal mentén aminek a tetején egy beugró barlangba érkezünk, ahol az ősi freskókat tekinthetjük meg. Ezek a festmények valamelyest hasonlítanak az Anuradhapura korabeli festményekhez, de a vonalvezetés és árnyékképzés részleteiben eltérő. A régészek úgy vélik, hogy az eredeti Sigiriya-festmények valamikor az oroszlán szikla teljes homlokzatát beborították, 140 méter hosszú és 40 méter magas felületével talán a világ legnagyobb festmény lehetett.

A tükörfal

A freskók után a “Tükörfal” következik. Ez egy olyan simára csiszolt fal volt korábban, hogy a király láthatta volna a tükörképét a felületén, mára azonban megkopott és elveszítette ezt a különleges képességét.

A Sigiriya múzeum

Az Oroszlán sziklát remek időzítéssel sikerült megmászni, ugyanis leérve leszakadt az ég, kb.40 percet egy árus rozoga bódéjának fedele alatt sikerült átvészelni. Amikor pedig kicsit csillapodott sprint a későbbre hagyott múzeumig, ami remek eső programnak ígérkezett.

A múzeum, a kertek és a szikla megmászása, bejárása nyugodt tempóban, fotózgatással, nézelődéssel kb. 3-4 óra, de rohanva fele ennyi idő alatt is le lehet nyomni, csak nem érdemes. Másnap reggel pedig a Pidurangala szikláról is érdemes ellenőrizni a látványt.

Pidurangala szikla

Ahogy Badacsony is déli partról adja ki ki igazán, úgy Sigiriya szikláról sem látszik önmaga, annál inkább a szomszédos Pidurangala dombról. A Pidurangala légvonaban alig 1-1,5 km a Sigiriya sziklától és a településtől, mégis kb. 3,5- 4 km-rel kell számolni (egy irányba), így mindenképpen tuk-tuk vagy autó ajánlott, különösen, ha naplementét mentek nézni és vissza is szeretnétek érni a sötétben, az elefántok által alkonyat után intenzíven látogatott területen keresztül.

A Pidurangala sok szempontból jobb is, mint az Oroszlán szikla. Lényegesen olcsóbb, külföldieknek is mindössze 500 RS (kb. 800 Ft) a belépő. 0-24-ben nyitva van, azaz lehet menni akár napfelkeltét, akár naplementét nézni. És persze remekül látszik róla a Sigiriya szikla, ami önmaga tetején állva már kevésbé mondható el.

Legjobb, ha egy helyi arc eldob minket tuk-tukkal a parkolóig, de a mászáshoz már nem kell guide. Innét a kis templom felé kell venni az irányt. A templom előtt lehet megvenni 500 rúpiáért a belépőt. A templom területén csak mezítláb, cipővel a kézben szabad áthaladni. Mivel nem olyan tiszta a terep, illetve a Pidurangalán mérgeskígyók is előfordulhatnak ez nem olyan szuper, de eleget teszek a kérésnek. A templom területén áthaladva (megkerülni nem lehet) visszahúzható a cipő.

Indul a meredek lépcsőzés a köveken, félúton egy kis pihi, illetve a 12 méteres fekvő Buddha, majd a konkrét ösvény és lépcsők megszűnnek és 2-3-4-5 méteres sziklák között folytatódik az “út”. A csúcs felé vezető irányt a sziklákra festett nyilak jelzik. Innentől érdemes óvatosnak lenni és nem jó ötlet flip-flop papucsban nekimenni. Ha sokan vannak, akkor néha megakadhat a sor, illetve pár izgalmasabb lépésnél egymást segítik az emberek. A mászás kis odafigyeléssel, különleges képességek nélkül megoldható.

A csúcsra érve pazar kilátás tárul elénk minden irányba. A nagy ámulatban figyeljünk a hátizsákra, fényképezőgépre, főleg a zörgős szatyrokra, mert egy pillanat és a szikla tetején lakó majmok kaja reményében pillanatok alatt meglépnek vele.

Az oroszlán nép és a tamil konfliktus

Sri Lankán három jelentős népcsoport él: szingalézek (kb. 75%), tamilok (18%), muzulmánok (kb. 7%). Bár a szingalézek betolakodóként tekintenek a tamilokra, valójában ők maguk is bevándorlók. A tamiloknak többször sikerült önálló királyságot létrehozni a sziget északi területein, fővárosuk évszázadokon át Jaffna volt. A hindu vallású tamil királyság és a Kandy központú buddhista szingaléz állam a XIX. század elején végül a britek uralma alá került.

A gyarmatosítók 1833-ban Ceylon közigazgatásának egységesítése során elsősorban a városlakó, kereskedő tamilokra támaszkodtak, mivel a szingalézek túlnyomó többsége földműves volt. Az 1948-as alkotmányba viszont két olyan, a szingalézeknek kedvező döntés is került, ami mai napig tartó konfliktusok forrása a két népcsoport között: az új, független állam zászlójául a Kandy-i Királyság oroszlános lobogóját választották, amelyen csak kiegészítőként jelenik meg a tamilokat jelképező sárga és a muszlim közösséget szimbolizáló zöld csík. Az oroszlán a szingaléz nép jelképe. A szingaléz nép nevének eredete: szingha = „oroszlán”. A helyi néphagyomány úgy tartja, hogy az első szingaléz királyok egyike, Vidzsaja herceg Szingabahu fia, akinek apja egy oroszlán volt. A szingaléz hagyományban az oroszlán a királyok mitikus őse és a királyi hatalom jelképe

Illetve csak az 1949 előtt ceyloni apától a szigeten született személyeknek adták meg az állampolgárságot, ezzel több százezer ültetvényi tamilt fosztva meg a szavazati és egyéb jogoktól, így a szingalézek abszolút többséghez jutottak a parlamentben.

Folyt köv.: Sri Lanka, Pollonaruwa ősi romvárosa