A Szlovák Paradicsom (Slovensky Raj) Európa egyik legizgalmasabb kirándulóhelye, sziklatálcákkal, láncokkal és létrákkal telepakolt akadálypályája. Összesen több mint 300 km könnyebb és keményebb túraútvonal közül válogathatunk. Ezek közül is a két legkalandosabbat, a 4 óra alatt oda-vissza bejárható Suchá Belát és egy hosszabb 6-8 órás a Tamásfalvi kilátót és a Vöröskolostor szakadékot is érintő túrát ajánlok. Ezek egy hétvégére, két egymás utáni napra könnyen betervezhetőek.
Budapest – Suchá Belá autóval
A legrövidebb, legszebb és legtakarékosabb út Hatvanon, Salgótarjánon, Rimaszombaton keresztül vezet Poprad irányába. A Google Maps 260 km-t és 3 óra 50 percet jósol és a 21-es út felújítása miatt, illetve 1-2 tervezett megállóval nem is lehet gyorsabban teljesíteni. Az alacsony Tátrában pedig kár száguldozni, élvezzük a tájat. Aki az autópályát preferálja vagy esetleg télen utazik, Miskolc és Kassa érintésével hasonló 4 órás utat futhat meg, de így 260 helyett 380 km kerül az autóba, a fogyasztásról nem is beszélve.
Suchá Belá parkoló
Úticélunk Hrabusice, azaz Káposztafalva. A falun áthaladva kövessük a Slovensky Raj táblákat, így hamarosan megérkezünk a parkolóba. Hacsak valakit nem dob ki az ágy automatikusan hajnali 5-kor, nyáron ráérünk elindulni 10 óra körül is (Budapestről), így délután 2-re érünk a parkolóba, ami segít elkerülni a tömeget. A korán kelők már visszafelé tartanak, a szurdokvölgyben kevésbé számíthatunk gyalogos dugóra a létrák előtt. A parkolás egy teljes napra 3 euró. A parkolóban lévő toi-toi WC-k nem méltóak a helyhez.
Sucha Belá túra
A parkolótól induljunk az épületek, büfék irányába és figyeljük a Sucha Bela táblákat, amelyek egy kis tisztáson keresztül az erdőbe vezetnek, ahol rögtön szembesülünk a ténnyel, hogy a Sucha Belá jelentése hiába Száraz-völgy, mégis vízben gázolva vagy szikláról-sziklára ugrálva fogunk felfelé haladni.
Fontos még tudni, hogy az út felfelé egyirányú, felfelé bő 2 óra mászás (kb. 4 km), lefelé szűk 2 óra séta (kb. 6 km). A szint kb. 2 x 450 méter. Felfelé kövessük a zöld turistajelzést, bár a szurdok adottságaiból kifolyólag, nagyjából esélytelen eltévedni, vagy letérni az “útról”.
Térkép
Az első szakaszon minimális emelkedés mellett a patak medrében haladunk. A kavicságyban néhol bokáig ér a víz, de akár vízálló bakancs nélkül is meg lehet úszni száraz lábbal, mert mindig van lépéstávon belül egy nagyobb kő, fatörzs vagy más hordalék, amiről tovább lehet ugrani. Felülről a fák árnyéka, alulról pedig hideg víz kellemesen természetes légkondit biztosít.
Ha megvolt a bemelegítés, nem ment ki a bokánk és vízbe sem léptünk, akkor jöhet a második felvonás, itt vízszintes vagy kis dőlésszögű falétrákon haladunk a víz felett.
Talán az út negyedénél, harmadánál jön az első és talán legnagyobb létrarendszer egy kisebb vízeséssel felturbózva. Az első fémlétra kb. 45 fokban emelkedik, miközben a létrafokok is így állnak, azaz csak az élükre lehet lépni. A 45 fokos létrán haladni sokkal kellemetlenebb, mint az elsőre ijesztőbbnek tűnő függőlegesen, ami ezután következik. Ha a függőlegesen is túl vagyunk, jöhet pár fémtálca a vízesés felett. Ha valaki tériszonyos és ezen az első nagyobb akadályon túl van, akkor a többi már egyszerűbb lesz (visszafordulni amúgy sem lehet).
Ezután két szikla közötti járaton kell átpréselnünk magunkat, majd megérkezünk egy katlanba, ahonnan egy újabb fémlétra visz tovább. Ezt követi egy változatos, falépcsős, láncos, létrás szakasz.
Míg a legutolsó, helyenként csúszós agyagos, illetve fagyökerekkel tűzdelt terep kevésbé érdekes. Amint elérjük a házikó alakú forrást, megnyugodhatunk már nincs sok vissza a csúcsig.
Rövid pihenés után induljunk lefelé a sárga jelzésen, lankás erdei úton, majd kb. 45 perc múlva térjünk le balra és folytassuk a meredekebb piros jelzés mentén, ami visszavezet a parkolóba.
Ha még lent a parkolóban, induláskor megszervezzük, akkor biciklikkel fognak várni minket a csúcson, ahonnét downhillben 2 óra helyett kb. 20 perc alatt lezúzhatunk.
Végül 15 órakor vágtunk neki a Sucha Bela-nak és 19 óra körül értünk vissza a parkolóba, nyáron, még bőven világosban. Itt Káposztafalván elég sok olcsó és színvonalas apartman, szállás található, de kicsit későn kezdtük el szervezni és az augusztus 20-as hétvége miatt már kitették a megtelt táblát a falura, így már csak Cingov-ban találtunk szállást, ami egyáltalán nem probléma, hiszen ott van a második legnépszerűbb bejárat a Szlovák Paradicsomba. A mai bemelegítés után, holnap egy hosszabb túrával onnét folytatjuk.
Cingov – Tamásfalvi kilátó – Vöröskolostor-szakadék túra
A mai túránk Cingov-ból indul és a Tamásfalvi kilátó, a Hernád-áttörés, a Vöröskolostor-szakadék és az Ördög-gerinc érintésével egy kb. 15-18 km-es kör teljesítése a cél, 2 x 7-750 méter szintkülönbség leküzdése mellett.
Túratérkép
Čingov szállás
Cingov egy kis falu a Szlovák paradicsom keleti végében, Káposztafalva mellett a másik legnépszerűbb kiindulópont. A falu szinte csak elszórt panziókból, hotelekből és egy étteremből áll, lakóházat nem igazán láttunk. Mi a Park Hotel Čingov-ba foglaltunk szobát. Az egyszerű szálloda szép környezetben az erdő szélén található, az étterem teraszáról kilátással a magas Tátrára. A szobák nagyok, egyszerű berendezéssel, többségükhöz erkély is jár. A fürdő legalább 15 éve lett felújítva, cserébe tiszta. Az ágymatracok sem jó minőségűek és a falak is papírvékonyak, mégis jót aludtunk. Ár-értékben azt kaptuk, amire számítottunk. Csúcsszezonban, augusztus 20-i hétvégén 14.900 Ft/szoba 2 főre, reggelivel! Van mit fejleszteni, de ennyi pénzért elég jó deal.
További szállások a Szlovák paradicsomban.
Čingov parkoló
Čingov központja egy nagy parkoló, ahol napi 5 euróért állhatunk meg autóval. Illetve a helyi buszok is ide érkeznek. Ciki vagy sem, hiába volt Čingov-ban a szállásunk és hiába túrázni érkeztünk, mégis autóval tettek meg a kb. 2-2,5 km-t a szállásunktól a parkolóig, mert nem akartuk oda-vissza 4-5 km-es félig országúti szakasszal meghosszabbítani, az amúgy is kiadósra tervezett túránkat.
Tamásfalvi-kilátó
Túránk tehát a parkolóból indul, innét rövid (10 p) lejtős szakaszon elérünk pár büfét és egy via-ferrata eszköz kölcsönzőt a Hernád partján. Igaz, hogy majd jópár fahídon, fémtálcán, létrán és láncokkal biztosított útvonalon haladunk majd végig, de a mára tervezett túra teljesítéséhez nem lesz szükség sem védősisakra, sem beülőre, sem karabinerekre, csak egy jó, a bokát is tartó, lehetőleg vízhatlan túrabakancsra.
Itt a kölcsönzőnél térjünk le jobbra a sárga jelzésre és vegyünk felfelé az irány a fenyőfák közé. 15 perc enyhe emelkedőt követően egy tisztásra érünk, ahol lepusztult faházakat látunk, talán egy régi kemping maradványai. Itt két balrafordulással folyamatosan kövessük a sárga jelzést. Innét kb. 45 perc meredeken felfelé haladó menetelést követően elérjük a mai első állomást a Tamásfalvi-kilátó (Tomášovsky vyhlad) sátáni, 666 méter magas sziklateraszát. A 666 méter a tengerszint feletti magasságot jelöli, a Hernád körülbelül 160 méterrel alattunk hömpölyög a kanyonban. Elég pazar a kilátás, de azért ne nagyon feledkezzünk bele selfizgetés közben, mivel a sziklaperemet látványát szerencsére nem rontották el semmiféle korláttal, biztosítással.
Hernád völgy
Körülbelül 20 percig folytassuk az utunkat a sárga jelzés mentén, amihez betársul a zöld is. Amikor kettéválnak, mi a térdízület gyilkos, meredek, zöld jelzésű csapáson ereszkedjünk le a Hernád irányába. Körülbelül 15 perc múlva elérünk egy elágazóhoz, itt forduljunk jobbra a kék jelzésre. A kék jelzés a Hernád partján halad végig, egyre jobban megközelítve a vizet, majd egy hídon átkelést követően hamarosan megérkezünk az első izgalmasabb részhez, ahol a sziklafalba rögzített fém tálcákon lépdelhetünk 3-4-5 méterre a Hernád felett. Végig vannak láncos kapaszkodók, de a fogalom itt kétirányú, azaz simán jöhetnek szembe is:)
Létánfalvi malom
Ezt követően egy kellemesen könnyű szakasz következik, széles út, minimális szint, így érkezünk meg egy tisztásra. Ha hoztunk magunkkal enni-inni, és szabad a fedett pihenő, akkor itt meg tudunk állni. Ha nem, akkor haladjunk inkább egy kicsit tovább a kőhídon, utána balra tovább a kéken és megérkezünk egy másik tisztásra a Létánfalvi malomhoz, egy büfével, WC-vel. Valószínűleg itt még nem fáradtunk el, mégis érdemes megpihenni, mert hamarosan következik a túra legkeményebb 2 órás szakasza.
Vöröskolostor-szakadék (Kláštorská roklina)
A kék jelzésen folytatjuk utunkat a Hernád völgyében. Először egészen magasan, majd egyre lejjebb vízközelben. Átkelünk két himbálódzó függőhídon (ezeken egyszerre maximum 5 ember tartózkodhat), jönnek a jól ismert fémtálcák, falépcsők, láncos kapaszkodók, sok szikla és gyökér miatt is nehezen lehet haladni. kb. 1 órás “bemelegítő” szakasz után érjük el a Kolostor-szakadék alját.
Itt hamarosan kettéágazik az út. A zöld a felfelé egyirányú, lépcsős, létrás szurdoktúra, míg a sárga a mindkét irányban járható, kicsit hosszabb kerülőút (létrák nélkül). Természetesen a zöldet válasszuk. A Sucha Bela-hoz hasonlóan a patak medrében haladunk felfelé, szikláról-farönkre lépkedve. Majd elérkezünk az első nagy vízeséshez, ami mellett két egymásba kapcsolt létra segítségével mászhatunk fel. A teljes akadálypálya körülbelül 1 óra alatt mászható meg.
Az utolsó pár száz méterre a természet azért beszúrt egy különösen meredek gyökerekkel nehezített szakaszt, hogy a maradék energiát is kicsavarja a túrázóból, mielőtt megérkezünk a kolostor romjaihoz illetve a fennsíkon található hatalmas tisztásra, menedékházhoz, büféhez, wc-khez. Az itteni büfében már meleg kaja is kapható, igaz csak a sört teszteltük.
Ördög-gerinc
Félóra pihenés után a faház mellet hagyjuk el a tisztást és a kék-sárga közös szakaszon folytatjuk az utaz (az elágazásnál maradjunk a kéken). 10 perc múlva elhaladunk a csúcson lévő mobiltorony mellett, innét pedig szinte folyamatosan lefelé az Ördög-gerincen csorgunk lefelé. Útközben lesz egy, a Tamásfalvi kilátóhoz megtévesztésig hasonló sziklaterasz, kilátópont. Ezt követően az ösvény egyre meredekebb, jön a nap legkeményebb térdpróbáló ereszkedése. A gyilkos lejtő vége felé végre már hallani a Hernád vizének felmentő csobogását csobogását, hamarosan szintbe érünk. Amint leértünk át a hídon, majd a kék jelzésen kellemes, majdnem vízszintes erdei úton vissza Cingov-ba.
Penzión Lesnica
A parkolóba visszatérve a Penzión Lesnica-ban pótoljuk az elégetett energiát, ha pedig nem akarunk egy második éjszakára is megszállni, akkor még este hazavezethetünk Budapestre.
